A nap egyik legnagyobb durranása kétségkívül Vicky Wilfing volt, akivel egy teljesen „szabadfogású”, kötetlen fotózást hoztunk össze. Semmi merev rendezői utasítás, semmi előre patikamérlegen kiszámolt pózolás – Vicky teljesen elengedte magát a kamera előtt.

Ez a fajta abszolút szabadság és improvizáció hozta meg azt a dögös, nyers és őszinte végeredményt, amiért érdemes ezt csinálni. A glamúr és a boudoir határán mozgó képek pont attól lettek zseniálisak, hogy megmaradtak a maguk természetes, feszengésmentes amatőr valójában. :-)